Mohón szipkázza a gázt Ukrajna a magyaroktól, miközben drónokkal támadja a Török Áramlatot – szakértőt kérdeztünk a következményekről

„Az imént arról tájékoztatott telefonon Szergej Lavrov orosz kollégám, hogy az éjszaka folyamán ukrán dróntámadás indult a Török Áramlat földgázvezeték Russzkaja nevű, fontos kompresszorállomása ellen” – írta a Facebookján még márciusban Szijjártó Péter.

A három drónt ugyan az orosz légvédelem hatástalanította, a magyar külügyminiszter azonban hangsúlyozta, hogy „a Török Áramlat vezeték jelenti a magyar földgázellátás biztonságának garanciáját, ezért a vezeték esetleges működésképtelenné válása súlyosan veszélyeztetné energiabiztonságunkat”.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott, az energiabiztonság szuverenitási kérdés, ezért 

Nemrég az orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alap vezető elemzője arra figyelmeztetett, gázhiány lehet a következménye annak, ha az ukrán hadsereg tovább támadja a Török Áramlatot.

Mi történne pontosan, ha megvalósulna ez a forgatókönyv? Gáz nélkül maradnának a magyar háztartások és cégek? – erről kérdeztük Hortay Olivért, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetőjét.

Nem vagyunk közvetlen veszélyben, de jobb félni, mint megijedni

– jelentette ki Hortay a Mandinernek nyilatkozva.

A szakértő rámutatott, a gázpiacon az évet két részre szokás osztani: a tavasztól őszig tartó betárolási és az ősztől tavaszig tartó kitárolási időszakra. Az előbbiben a kereslet alacsonyabb szintje lehetővé teszi a gáztárolók feltöltését, amelyek a téli időszakban – amikor a kitárolás zajlik – fedezetet nyújtanak a megnövekedett igények fedezésére.

Ezzel kapcsolatban kifejtette: az idei betárolási időszak kezdetekor mind az uniós, mind a hazai gáztárolók harmada volt feltöltve. 

Hozzátette: a hazai belföldi gázkitermelés fokozatosan növekszik, a tavalyi évben megközelítette a kétmilliárd köbmétert. Magyarország azonban ezzel együtt is jelentős mennyiségű importra szorul, hogy a 8,5 milliárd köbméteres fogyasztását elfogadható áron kielégíthesse.

„Az ukrán tranzit leállása óta ráadásul hazánk regionális gázelosztó szerepe is megnőtt: például Szlovákia és Ukrajna is jelentős mennyiséget vásárol Magyarországon keresztül és ezeknek a volumeneknek a többsége a Török Áramlaton keresztül jut hazánkba. 

– mutatott rá Hortay.

A szakértő szerint „már önmagában az is megkérdőjelezhető, hogy a mennyiségi kihívást fizikailag képesek lennének-e kezelni az érintettek, és ha igen, milyen új útvonalakkal. Az azonban 

Mi a jó ebben Ukrajnának?

„Ukrajna infrastruktúrája katasztrofális állapotban van. A korábban energiaexportőr ország mostanra szinte minden energiahordozóból importra szorul és mind a beszerzett áram, mind a gáz jelentős része Magyarországon keresztül jut az ukrán energiarendszerbe. 

– értékelte Ukrajna helyzetét Hortay Olivér.

Akkor mégis mi a jó ebben Kijevnek?

„Az ukrán vezetés vélhetően azért vállalkozik mégis hasonló akciókra, mert azokkal úgy gyakorolhat politikai nyomást Magyarországra, valamint Szlovákiára – és próbálhatja megváltoztatni a két ország katonaküldéssel, fegyverszállítással, vagy gyorsított unisó csatlakozással kapcsolatos álláspontját – hogy azzal tényleges költsége keletkezne. 

Ráadásul, az abszurd helyzetet leggyorsabban az Európai Bizottság lenne képes kezelni, de Brüsszel már a tavalyi Lukoil-ügy kapcsán sem állt ki az uniós tagok mellett az ukrán vezetés nyomásgyakorlási kísérletével szemben, és a helyzet azóta sem változott” – foglalta össze kérdésünkre a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.

Nyitókép: MTI/AP/Aurelien Morissard